Tételek : 01. Az óvodai környezetismeret fogalma, feladata, helye az óvodapedagógia rendszerében. Környezetismereti oktatás feladata, hely |
01. Az óvodai környezetismeret fogalma, feladata, helye az óvodapedagógia rendszerében. Környezetismereti oktatás feladata, hely
2004.11.13. 16:32
Az óvodai környezetismeret módszertan fogalma:
A neveléstudomány részét képezi, amely környezetismereti anyag kiválasztásával, elrendezésével és feldolgozásával foglalkozik. Meghatározza az oktatási nevelési feladatokat. Megismertet a témakörökkel és azok összefüggéseivel, követelményekkel korcsoportonként. Megismertet a módszerekkel, eszközökkel, szervezeti formákkal, erdei óvodával, helyszínekkel.
Feladata:
a környező világ megismerése, tudatosítása a 3-6 éves gyermek értelmi szintjén valósághűen
a valóság megismertetése során el kell érni, hogy az objektív világhoz a gyermekek sokszínű viszonya alakuljon ki. A tapasztalatok gyűjtése, szerzése mindig érzékszerveken keresztül történik, mert ez teszi lehetővé a sokoldalú megismerést
az óvónéni részéről irányítottan történjen a tapasztalatátadás, mert a gyerek még nem tud szelektálni, figyelme szétszórt
cél, hogy az óvónő a gyermekek tapasztalatainak gyarapítása közben fejlessze érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelőképességüket, emlékezetüket, képzeletüket, formálja gondolkodásukat, beszédüket, alakítsa ki a kulturált magatartás helyes szokásait, fejlessze a természeti és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságukat, a helyes erkölcsi és érzelmi viszonyt. A környezeti neveléssel megvalósul: az érzelmi nevelés, értelmi nevelés, testi nevelés, esztétikai nevelés, erkölcsi nevelés (hazaszeretetre nevelés)
iskolai környezetismereti oktatás megalapozása
Témái:
természeti környezet: - élő természet: növények, állatok (hol él, mi a haszna, stb.)
élettelen természet: időjárás (napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél), évszakok váltakozása (milyen az időjárás, növényzet, állatvilág, ember és a természet viszonya (az ember munkája az adott évszakban), az évszakok veszélyei, az évszakok ünnepei
ember: test felépítése, egészségvédelem,
természetvédelem, környezetvédelem: zöld akciók
társadalmi környezet : - család: a család szerkezete, kinek mi a munkája
- az óvoda
- a Haza: hazaszeretetre nevelés
- közlekedés
A környezettel való ismerkedés áthatja az óvodai élet egészét. Az udvari játék, séták, kirándulások sokféle alkalmat kínálnak az óvónőnek arra, hogy ráirányítsa a gyermekek figyelmét a természetes és mesterséges környezet csodáira. Ha ezt a folyamatot körültekintően tervezi meg az óvodapedagógus, akkor a gyermekek tapasztalatszerzése közben fejlődik megfigyelő-, gondolkodási képességük, a beszédmegértő és nyelvi kifejezőképességük, formálódik társas magatartásuk. A természet szépségének megláttatása pedig alapozza természet iránti vonzódásukat.
Tapasztalati úton történő ismeretszerzés, cselekedtetünk, tevékenykedünk a gyerekekkel, érzékszerveket vonunk be a megismerés folyamatába.
Közben képességeket fejlesztünk. Megfigyelőképesség (Petike, milyen ez a kréta ? nem tudja megmondani, de ha iránytom a megfigyelés folyamatát, érzékszervekkel segítem: milyen az alakja, nagysága, milyen a tapintása, van-e illata, színe. Közben fejlődik leíró képessége, tud majd róla beszélni önállóan. Összehasonlító képesség: azonosság, különbözőség, szín, forma, zöldség-gyümölcs, ehető-nem ehető. Mérnek: testrészeikkel, falevélle, babszemekkel stb. Helyes magatartási szokásokat alakítunk: empátia, gondolkodás formálása. Ökológiai szemléletet formálunk, természetszeretetre nevelünk, környezetkultúrát alakítunk: életmód, gondolkodásmód, viselkedésmód, szokás és értékrendszer.
Az óvónő módszerei:
MEGFIGYELÉS: Elsősorban a gyerekek megfigyelő és gondolkodási képessége fejleszthető. Ezért már ebben a korban meg kell kezdeni az élettelen tárgyak, egyszerű természeti jelenségek, időjárási elemek, élőlények stb érzékszervekkel felismerhető tulajdonságainak megfigyelését, mindezt folyamatosan, játékos tevékenység közben.
LEÍRÁS: A leírás a megfigyelt jelenségek rajzos ábrázolása, majd azok szóbali megfogalmazása visszajelzést ad a gyerek megfigyelőképességének, beszédfejlettségének szintjéről, és lehetővé teszi beszédkészdégének fejlesztését is.
ÖSSZEHASONLÍTÁS: A megfigyelés és a leírás módszerének következetes gyakorlásával a gyerek képessé válik elemi összehasonlítások elvégzésére.
CSOPORTOSÍTÁS: A megfigyeltek rendezése, csoportosítása. Eközben fontos az is, hogy gyönyörködhessen a természet és az emberi alkotások szépségében.
MÉRÉS
KÍSÉRLETEZÉS: A kísérletezést az óvodában még nem gyakorolják a gyerekek. Az óvónő által beállított kísérletek biztosítják néhány, a természetben nehezen tanulmányozható jelenség: rügyfakadás, csírázás folyamata, növények és állatok (földigiliszta, csiga) mozgása stb ? közvetlen és folyamatos megfigyelését. A kísérletek is tehát a gyerek megfigyelő- és gondolkodási képességét fejlesztik.
TÁJÉKOZÓDÁS
BESZÉLGETÉS, BESZÉLTETÉS
ELBESZÉLÉS
MAGYARÁZAT
A fejlesztés mindig az érzékszervek bevonásával történik (látás, szaglás, ízlelés, tapintás, hallás)
A környezetismereti oktatás helye az óvodai nevelés oktatás rendszerében:
A külső világ tevékeny megismerése az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Sokszínűsége, sokrétűsége következtében szoros kapcsolatban van az óvodai élet szinte valamennyi területével, de legszorosabban a matematikai és anyanyelvi foglalkozásokkal áll kapcsolatban. A környezetismeret egyrész felhasználja a gyermekek más területeken ? játék, munka, oktatás ? szerzett ismereteit, élményeit, tapasztalatait, másrészt a környezetismereti foglalkozásokon tanultak is elősegítik a játékban, a munkában és az oktatásban a nevelés-oktatási feladatok realizálását.
a.) A játékkal való kapcsolat: a játék a 3-6 évesek alapvető tevékenységformája.
b.) A munkával való kapcsolat: a cselekedtetésnek, a gyermeki tevékenységnek hangsúlyozottabb szerepe van. Az óvodások szívesen és örömmel végzik a különböző munkafajtákat (pl öntözés, gyomlálás, kapálás)
|