Tételek : 13. Séta és kirándulás szerepe az óvodai nevelésben, a helyi adottságok figyelembevételével |
13. Séta és kirándulás szerepe az óvodai nevelésben, a helyi adottságok figyelembevételével
2004.11.13. 16:42
A külső világ tevékeny megismerésénél igénybe kell vennünk a természetet. Fontos, hogy legyen természetsarok az óvodában, hogy behozhassuk a külső világot és megmutathassuk a gyerekeknek.
Séta: szervezeti forma. Azért jó, mert a közvetlen megfigyelés és tapasztalatszerzés lehetőségét adja. Környezetvédelmi ismeretekkel és tevékenységekkel formálja a helyes magatartást és az ökológiai szemléletet. Széleskörű nevelési feladatok valósulnak meg: testi nevelés, értelmi nevelés, esztétikai nevelés, erkölcsi nevelés.
A séta rövidebb és célirányosabb, míg a kirándulás mindig hosszabb, komplexebb. Óvodában inkább a sétát alkalmazzuk.
A séta csoportosítása:
Didaktikai szempontok szerint:
előzetes, új ismeret nyújtását megelőző, témanyitó séták (nagy a motiváló erejük)
az új ismeret feldolgozását elősegítő séta (pl a zöldségek megismertetésekor elmegyünk a piacra)
az új ismeretek feldolgozását bezáró, témazáró séta (itt az ismeretek rendszerezése, összegzése, ismétlése történik meg)
Téma szerint:
természetet megismerő séták (erdő, állatkert, vadaspark, múzeum)
társadalmat megismerő séták (posta, rendelő)
Műveltségi területek szerint történő csoportosítás:
specifikus: egy-egy területhez tartozó ismeretek
komplex
A séták szervezést igényelnek. Érdemes a séta helyszínét előre bejárni, hogy valóban ott vannak-e pl azok a növények amiért oda megyünk a gyerekekkel. Kiderül az is, hogy mennyi idő kell a terület bejárásához.
A terepi munkának vannak szabályai:
mindig elgyen kísérő szülő velünk,
tudjuk, hogy a gyerekeknek milyen problémái vannak (pl klausztrofóbia)
nincs rossz idő, csak alkalmatlan öltözék! Fontos a környezetnek, időjárásnak megfelelő öltözék. Nejlonszatyorral nem kirándulunk! Bakancs hátizsák, nagyító stb.
Pöszmötölés módszere: minden ami az utunkba akad, azt megnézzük, megvizsgáljuk: pl. hangyabolyt látunk, és megismerkedünk a hangyák életével.
Kiránduláson jó a báb használata ( pl az ovis csoport kedvenc bábja). A báb észreveszi pl. ha valaki szemetel, hangoskodik, vagy ha valami új dolog kerül az utunkba, és felhívja a gyerekek figyelmét rá.
Helyszínek:
Mesterséges helyszínek:
múzeumok (mezőgazdasági, természettudományi, közlekedési stb) Itt mindig az óvónéni vezesse körbe a gyerekeket, ne pedig a múzeumi kísérő
állatkert
vadaspark (az állatok saját élőhelyeiken figyelhetők meg)
planetárium
csodák palotája
Természetes helyszínek:
Egy helyet válasszunk ki az óvodához közel és azt évszakonként látogassuk. A gyerekek megfigyelhetik a változásokat, az emberi beavatkozásokat.
ŐSZI MEGFIGYELÉSEK:
időjárási jelenségek megfigyelése (pl köd, harmat, dér, hulló falevél, avar stb)
időjárási elemek megfigyelése (napsugár, hőmérséklet, csapadék, szél)
felhőformák megfigyelése (kreativitás fejlesztése)
termések gyűjtögetése (mindent gyűjtünk, amit a természet elenged: falevél, tobozok stb)
fakéreg vizsgálata: a zuzmók a levegő tisztaságát mutatják (zuzmótérkép)
ökörnyál megfigyelése: a pókok közlekedőszála
költöző madarak megfigyelése (gólyák: a hőmérséklet változása miatt költöznek)
őszi időjárás hatása a közlekedésre: pl köd -> balesetvédelem
őszi gyümölcsök (szőlőszüret, almaszedés, dióverés, szörp és lekvárkészítés
kertészkedés az óvoda kertjében (pl a gumós növények hagymáit felszedni
földigiliszta hasznosságának bemutatása
éti csiga mozgásának megfigyelése (üvegre tesszük: nyálkát húz, ha csöndben vagyunk hallani lehet ahogy eszik)
termésbábok készítése
levélerezet készítése, preparálása (lassan kell főzni a levelet, amíg a levélérről lejön a levél)
TÉLI MEGFIGYELÉSEK:
időjárási jelenségek megfigyelése: fagy, zúzmara, dér, hó, havas és ónos eső, és ezek hatása a közlekedésre
időjárási elemek megfigyelése: napsugár, csapadék, hőmérséklet, szél, a nappalok rövidülése (világítás kell már a szobában)
a növényi test megfigyelése: a fák elvesztették a lombjukat, felismerhetjük- őket levél nélkül, csak a fakéreg és szín alapján
állatok megfigyelése (tollazat, bunda), nyomolvasás a hóban, saját nyomok készítése
hótisztaság vizsgálata
madáretetés (csak Halottak napja után kezdjük): köles, napraforgó, alma, répa, dió, madáritató. Nem szabad a madarakat kenyérbéllel etetni!!!
a víz halmazállapotának megfigyelése, víztisztaság
hókristályok megfigyelése
TAVASZI MEGFIGYELÉSEK:
időjárás
fény-árnyék
szél: sárkányeregetés
a tavasz első virágai
a folyó sodrásának megfigyelése
a folyó tisztaságának megfigyelése: zavaros-e, van-e szaga, van-e mechanikai szennyeződés rajta, milyen az élővilága. (amelyik vízben van rák, abból inni lehet)
békapete átalakulásának megfigyelése
költöző madarak fészekrakása, etetése
szivárvány megfigyelése eső után
veteményeskert kialakítása, kertészkedés
avar kibontása, hogy vannak a katicák?
Lepkeröptető
napenergiát használó zuhanyzó készítése
NYÁRI MEGFIGYELÉSEK
időjárási elemek megfigyelése
zöldségek, gyümölcsök betakarítása, vitamintál, szendvics, saláta
nyári kerti munkálatok
gyógynövények gyűjtése
legelő állatok megfigyelése
katica táplálkozásának megfigyelése (levéltetveket eszik)
madarak táplálkozása
|