A természetvédelem a környezetvédelem része. A környezetvédelemhez tartozik az össze szféra védelme (föld, víz, levegő, élővilág, tájvédelem, településvédelem. Cél a környezetvédelemre nevelés, ökológiai szemléletformálás Lehetőségei: 1.MESE: Életkori sajátosságok figyelembe vételével mesén és játékon keresztül érzelmileg. 2.JÁTÉK: szerepjátékok: A gyerek különböző szerepeket vállal föl. Ekkor a társadalmi környezet mintázódik meg számára, nem mindegy tehát, hogy honnan veszi a mintát. Utánoz. Eközben begyakorolódnak a szerepelemek, a viselkedési formák, szabályok, cselekvések, műveletek. Fontos, hogy biztosítsuk számukra azokat a feltételeket, amelyek a játékra hatással vannak, és segítsük elő, hogy elképzeléseik, ötleteik megvalósulhassanak a játékban. Ezek a feltételek a: hely, tér, eszköz, idő biztosítása. Időt kell hagyni nekik a játékban a vágyak megvalósulására, az élmények felidézésére, sőt a feszültségek levezetésére is. A játékot idő előtt befejezni kényszerülő gyermek feszültségének oldása elmaradhat. Ilyenkor könnyen frusztrálható, tele van indulatokkal. Ha mégis be kell fejeztetnünk velük a játékot, időben tájékoztassuk őket erről, hogy legyen idejük erre ráhangolódni, és tegyük lehetővé később a játék folytatását. A szerepjáték témái élményeiből táplálkoznak, ezért eleinte általában a családban, majd ahogy bővül az általa felfedezett környezet, úgy jelennek meg játékában az onnan vett témák. Tágíthatjuk élménykörüket rendszeres múzeumlátogatással, sétákkal, kirándulásokkal. A társakkal együtt átélt élményeknek közösségformáló hatása is van. Ezeket magasabb hőfokon éli meg, és így könnyebben vésődnek be tudatukba. Frőbel szerint a játék belső ábrázolás. Vagyis képet kapunk a gyermek belső világáról, vágyairól, feszültségeiről, az őt foglalkoztató gondolatokról, s ezek alapján megismerhetjük a gyermeket. S akkor könnyebben választhatunk megfelelő, egyénre szabott fejlesztési lehetőséget. Szabályjátékok: A szabályjátékban a lényeg a szabály betartásában van. A gyermekek önkéntessége a szabály vállalásában rejlik. A szabály pontos ismerete, betartása adja a játék örömét, növeli a gyermekben lévő feszültséget, majd a játék befejezésével oldja azt. A játékban való sikere és kidarca során pozitív (kölcsönösen segít, drukkol) és negatív érzelmeket (verseng) egyaránt átél, és megtanulja mindkettőt elviselni. A túl könnyű szabály nem sarkallja erőfeszítésre, így annak teljesítése nem is olyan nagy öröm számára, a túl nehéz szabályt pedig nem vállalja. A játékot lehetőség szerint addig játsszuk, amíg érdekli a gyermeket. Befejezés előtt az utolsó játékot jelentsük be, ezzel tegyük lehetővé neki a feszültségoldás irányítását, és a befejezésre való felkészülést. (Mozgásos szabályjátékok: akadályverseny, váltóverseny. Ügyességi játékok: célbadobóverseny, patakátugrás, csúszkálás a havon, szánkózás, nyomolvasás a hóban. Értelemfejlesztő szabályjátékok: kakukktojás játék, társasjátékok, kártyajátékok, képes dominók, érzékelő játékok) Barkácsolás: Fontos az életkori sajátosságok figyelembe vétele. Lényeg a természetes anyagok összegyűjtése. (pl húsvéti tojások festése hagymalevéllel, madárcsemege összeállítása magokból, vitaminsaláta készítése, zöldségbáb készítése, őszi levélruha Őszanyónak, hóember építése, várépítés homokból, hóból. 3.SÉTA: A külső világ tevékeny megismerésénél igénybe kell vennünk a természetet. Fontos, ogy legyen természetsarok az óvodában, hogy behozhassuk a külső világot és megmutathassuk a gyerekeknek. A séta szervezeti forma. Azért jó, mert közvetlen megfigyelés és tapasztalatszerzés lehetőségét adja. Környezetvédelmi ismeretekkel és tevékenységekkel formálja a helyes magatartást és az ökológiai szemléletet. A séta rövidebb és célirányosabb, míg a kirándulás mindig komplexebb. Óvodában inkább a sétát alkalmazzuk. A séták szervezést igényelnek. Érdemes a séta helyszínét előre bejárni, hogy valóban ott vannak-e pl azok a növények, amiért oda megyünk a gyerekekkel. Kiderül az is, hogy mennyi idő kell a terület bejárásához. 4.HAGYOMÁNYOS ÉS ZÖLD ÜNNEPEK: Ünnep: nagyobb jelentős esemény, személy emlékének, vagy eszme tiszteletének szentelt nap. Fontos ahogy a gyermek számára az ünnep a hétköznapoktól elválik. Rá kell készülődni, töltése van. Zöld ünnepek: okt. 4. - Állatok világnapja, márc. 22. - Víz világnapja, ápr. 22. - Föld napja, máj. 10. - Madarak és Fák napja. Hagyományos ünnepek: advent, karácsony, farsang, húsvét stb. 5.TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK