Kiscsoportban a tervszerű kötetlen, középső és nagycsoportban a kötelező foglalkozásokat alkalmazzuk. A téma tartalmától függően határozzuk meg, hogy hány foglalkozás keretében foglalkozunk az ismeretanyaggal. A kiscsoportban azonban más-más módon, de mindenképpen többször vissza kell térni az ismeretanyagra. Egyetlen foglalkozás nem merítheti ki az anyagrész teljes feldolgozását. Típusok: 1.Új ismereteket közlő és készséget alakító foglalkozás Az ilyen típusú foglalkozások gyakoribbak az óvoda kiscsoportjában, ahol a foglalkozások időtartama is a legrövidebb, és a környezet megismertetése tervszerű kötetlen formában történik. Az ilyen foglalkozást teljesen az új ismeret feldolgozására, elemzésére és általánosítására fordítjuk, úgy, hogy közben fejlesszük készségeiket. Az ilyen típusú anyag felépítése: érdeklődés felkeltése (motiváció, célkitűzés) új ismeretek bemutatása, elemzése, általánosítások hangulatos befejezés (vers, dal) (az ilyen befejezést soha ne erőltessük) 2.Ismétlő, rendszerező foglalkozás Szükséges, hogy egyes anyagrészeket, témákat megfelelő időközökben ismételjünk, és ezáltal elmélyítve illesszünk be a bővülő ismeretek rendszerébe. A lényeg, hogy minőségileg magasabb szinten történjen az elmélyítés. Ezért célszerű valamilyen új elemet is beépíteni, ami új, változatos módszerek és eszközök feldolgozásával fokozza az érdeklődést. Az ilyen típusú foglalkozásokat felhasználhatjuk ellenőrzésre is, hiszen ekkor kapjuk a legtöbb visszajelzést a gyerekek ismereteiről. Fontos a módszerek változatossága. Felhasználhatjuk a beszélgetést, elbeszélést, képelemzést, de a legcélszerűbbek azok a megoldások, amikor minden gyermeket tevékenykedtetünk pl feladatlapok megoldása, játékos cselekvés stb. E foglalkozások felépítése: az érdeklődés felkeltése (motiváció, célkitűzés) az anyag rendszerező ismétlése különböző változatos módszerekkel az óvónő összefoglaló értékelése 3.Az ismeretek gyakorlására szolgáló foglalkozások Ezek a foglalkozások szoros kapcsolatban vannak az ismétlő-rendszerező foglalkozásokkal. Ezeken a foglalkozásokon a jártasságok és készségek további mélyítése a legfőbb didaktikai feladat. Gyakorló foglalkozást iktatunk be pl ha elvégeztük egy-egy témakör feldolgozását, akkor a gyakorló foglalkozáson az alkalmazással érhetjük el, hogy a gyermekek gyakorlatilag is értsenek pl a növényápolási, gondozási munkákhoz, azaz kialakítsuk bennük azokat a jártasságokat, készségeket, amelyek e munka végzéséhez szükségesek. Ezek természetesen nemcsak fizikai tevékenységek, hanem gondolkodási feladatok is pl különböző besorolások, kiválasztási és osztályozási műveletek. Fontos, hogy minden gyermek gyakorolhassa magát a különböző feladatmegoldásokban. Figyeljünk a játékosságra és változatosságra. E foglalkozások felépítése: az érdeklődés felkeltése (motiváció, célkitűzés) ismeretanyag felidézése, a gyakorlás elvégzése csoportos vagy frontális keretben történő gyakorlás, feladatmegoldás során az elvégzett munka értékelése 4.Vegyes típusú (kombinatív) foglalkozások Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságai megkövetelik, hogy főként a vegyes típusú foglalkozások domináljanak a környezetismeret oktatási folyamatában. A gyermek figyelmének változása, fáradása pedig megköveteli, hogy egy-egy didaktikai feladat megoldására egyszerre ne fordítsunk túl sok időt, ezért az ilyen foglalkozásokon két vagy több didaktikai feladat megoldása történik. Így feldolgozzuk az új ismeretet (tények nyújtása, elemzése, elemi általánosítások, következtetések), elvégezzük az új ismeret elsődleges rögzítését, megszilárdítását és gyakran előfordul, hogy már a foglalkozáson sor kerül az ismeretek gyakorlati alkalmazására, valamilyen játékos cselekvés formájában. E foglalkozások felépítése: motiváció a témához kapcsolódó korábbi ismeretek, előzetes tapasztalatok felidézése új ismeretek feldolgozása ? rögzítése ? alkalmazása Munkaformák: egyéni csoportos frontális páros