Az Ambrus királyfi című mese egy sárkányos magyar népmese. A címéből azonban nem derül ki, hogy milyen meséről van szó. Nem tudjuk meg belőle, hogy mire számítsunk, milyen típusú történet tárul a szemünk elé. Csak a főszereplő nevét és társadalmi helyzetét ismerjük meg belőle, és ebből következtethetünk arra, hogy az ő kalandjait olvashatjuk a továbbiakban. A mese cselekménye: Már a mese elején kiderül a probléma, - három sárkány uralma a király birodalma felett - melynek megoldására vállalkozik Ambrus királyfi és két testvére. A két testvér minden nehézség nélkül útnak indulhat, Ambrus indulását azonban meggátolja az apja ? csupa szeretetből, féltésből. Ekkor táltos lova siet a segítségére és eléri azt, hogy Ambrus mégiscsak elindulhasson. Minden nehézség nélkül el is jut a sárkányokhoz, és legyőzi őket sorban. Miután mindhárom sárkány elpusztult, és tulajdonképpen a küldetését teljesítette, Ambrus nem tér vissza apjához, hanem táltoslovát is visszahagyva tovább indul, és eljut a sárkányok feleségeihez. Ahhoz, hogy kihallgathassa őket, átváltozik. Idáig a mese cselekménye egyenesen halad előre. Az első komolyabb veszedelem ezután következik, mikoris a sárkányok anyja - egy vén boszorkány - előtt lelepleződik Ambrus és menekülni kényszerül. Menekülés közben utoléri bátyjait, akiket a sárkányok legyőzése után hazaküldött és mivel kihallgatta a sárkányok feleségeinek beszédét, sikeresen megmenti testvéreit és saját magát a feleségek bosszújától. A boszorkány azonban tovább üldözi őket, és Ambrus, hogy védje testvéreit, tovább küldi őket, ő pedig elrejtőzik: ?- Ti csak menjetek. Úgysem titeket kerget a boszorkány; én majd elbújok...? Ez a csel be is válik, azonban Ambrus kis idő múlva előmerészkedik a rejtekhelyéről, összetalálkozik a boszorkánnyal ? akit nem ismer meg ? és felül a szekerére. A boszorkánynak több se kell, ?... a macskák közé csapott az ostorával...? és leviszi Ambrust a föld alá, a poklok országába. Itt felajánlja a szabadság lehetőségét, ha cserébe elveszi őt feleségül. De mivel Ambrus erre nem hajlandó, bezárja őt egy toronyba. Ambrus akár élete végéis is elraboskodhatna abban a toronyban, ha nem lenne a boszorkánynak egy szobaleánya ? aki tulajdonképpen egy elrabolt királykisasszony ? s ő arra buzdítja Ambrust, hogy mégiscsak vegye feleségül a boszorkányt, mert csak így szabadulhatnak meg. Ambrus megfogadja a tanácsot, s miután elvette feleségül, kicsalja belőle erejének és életének titkát. Ennek segítségével elpusztítja a boszorkányt, s az elrabolt királykisasszony segítségével kijutnak a poklok országából. Miután megszabadultak letelepedtek és lakodalmat tartottak, ?... s még ma is élnek, hogy ha meg nem haltak.? A mese szereplői: Vlagyimir Jakovlevics Propp a tündérmesékben hét állandó szereplőt feltételez1. Ez alapján a mese szereplőit az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: 1. hős Ambrus királyfi 2. ellenfél sárkányok, feleségek, boszorkány 3. adományozó tündérkeresztanya (nem jelenik meg a mesében) 4. segítőtárs táltos paripa, királylány, kovács 5. cárkisasszony királylány 6. útnak indító nincs ? maga a sárkányok léte az 7. álhős nincs ? a testvérek szoktak azzá válni, de ebben a mesében nem A király és a két testvér azonban nem sorolató egyik kategóriába se. Nézzük most a szereplőket egyenként: A hős = Ambrus királyfi: Ambrus királyfi a mese elején a családjában jelenik meg2. Tudjuk nevét, ismerjük a családjában elfoglalt helyét ? legkisebb királyfi, ezért talán őt szereti az apja legjobban. Mellesleg kiderül, hogy nem akármilyen rokonsággal büszkélkedhet, hiszen keresztanyja tündérasszony volt. Tőle kapott egy háromszegletes tojást, amit hét évig kellett a hóna alatt tartania, ? meg kellett szenvednie érte - s végül kikelt belőle a táltos paripa. Ezen kívül valószínűleg a tőle kapott ördöngős képesség(ek) segítségével változik át nyúllá amikor kihallgatja a feleségeket. Érdekes, hogy a továbbiakban nem használja ezt a képességét például arra, hogy az alvilágból, a toronyból kiszabaduljon. Mondjuk változhatott volna galambbá, és kirepülhetett volna az ablakon. Nem ismerjük gondolatait, félelemeit. Nem szenved. A küzdelemben haja szála sem görbül. Nem tesz erőfeszítéseket, hanem minden simán oldódik meg körülötte. Nem tudunk arról, hogy Ambrusnak tetszene a királykisasszony. Egy sor sem utal erre. Akkor miért veszi feleségül? Azért mert ez a szokás? Vagy mert segített neki a királykisasszony? A tündérmesék hősei minden tudás birtokában vannak3, A királyfi is tudja, hogy merre van a sárkány, hogy lehet megölni (bár ezt a lova tudja). Tudja, hogy a sárkányok elpusztítása után még nem térhet haza, ki kell hallgatni a feleségeket, hogy a visszautat túlélje. Az ellenfél = a sárkányok: Három sárkány uralja a király birodalmát, egy hétfejű, egy nyolcfejű és egy kilencfejű. Nem tudjuk miért pusztítják a legényeket az országban, nem kérnek semmit, nem tartanak fogva senkit. Eleinte úgy tűnik, ezek a sárkányok leggyőzhetetlenek, mivel eddig senki sem ölte meg őket. Ebből gondolhatnánk, hogy az elpusztításuk nagy nehézségbe ütközik. Ezzel szemben Ambrus királyfinak könnyű kis ujjgyakorlat volt a sárkányok megölése. Igaz, a táltosparipától megtudta, mikor a leggyengébbek. Az első sárkánnyal történő viaskodás mozzanatait megismerhetjük ugyan, de láthatjuk, hogy nem esik Ambrus nehezére a győzelem. A mesében ez a csata mindössze kilenc mondatnyi. A másik két sárkány megölésével kapcsolatban csak azt tudjuk, hogy megtörtént, hiszen mindössze egy-egy mondat utal rá. A harc pedig nincs kicicomázva. A sárkányok legyőzése után kezdődnek tulajdonképpen a bonyodalmak. A sárkányokban egyesül az alvilág és az ég4, mivel anyjuk az alvilágból származik (valószínűleg ők maguk is) és a napból merítik az erejüket. Erre a táltos paripa fel is hívja Ambrus figyelmét. A sárkányok miatt indul útnak Ambrus. Ezért meseelindító szerepük is van. Viszont a mese nem érhet véget a sárkányok pusztulásával, hiszen ekkor még nem találkozik Ambrus királyfi a leendő feleségével. Mivel a mesék vége általában az esküvő, ezért kell neki még további kalandokban részt vennie. Az ellenfél = a sárkányfeleségek: Kevés információt kapunk róluk. Azonban abból, ahogy a férjeik halálára reagálnak, arra lehet következtetni, hogy nem kényszer hatására éltek a sárkányokkal, sőt szerették őket. Alvilági vonatkozásaik nekik is vannak, mégpedig azért mert olyan szimbólumokká változnak a bosszú végrehajtásához, melyeknek egyértelmű alvilági kapcsolataik vannak. Az első feleség körtefává változik, melyen piros körték teremnek. Itt a fa utal erre, melynek gyökere a föld alatt az alvilágba nyúlik. A piros körték pedig a vérre, a veszélyre, halálra utalnak. A második feleség kúttá változik, ami összeköti az alvilágot a földdel, s végül a harmadik feleség szederbokorrá változik, melynek ugyancsak a gyökere nyúlik az alvilágba. A méltó ellenfél = a sárkányok anyja (a boszorkány) Ambrus számára ő az igazi ellenfél. A kettőjükkel kapcsolatos események láncolata a leghosszabb és a legérdekesebb. Kezdődik egy hosszú meneküléssel Ambrus részéről, majd folytatódik egy rövidebb raboskodással és végződik a boszorkány legyőzésével. A boszorkány csodálatosságát jelzi az is, hogy ereje rajta kívül van. Vadkan ? nyúl ? galamb ? skatulya ? bogár ? fokozás (visszafelé). Számomra azonban érthetetlen az, hogy miután foglyul ejtette Ambrust, miért akar feleségül menni hozzá. Erre valószínűleg a boszorkányok ambivalens jellege a magyarázat5. A magyar népmesék boszorkányai lehetnek jók is, előfordulhat olyan is, hogy gonoszból jóvá válik. Ebben a mesében azonban nem egyértelmű a boszorkány jóvá válása, mivel ugyan az életét nem veszi el, de a szabadságától mindenképpen meg akarja fosztani Ambrust. A segítőtárs = a királykisasszony (szobalány) Megszabadítja - ötlettel - a királyfit, holott általában a királyfiak szabadítják ki az elrabolt királykisasszonyokat. Először segít kiszabadulni a toronyból, majd miután a királyfi elpusztította a boszorkányt, segít kijutni az alvilágból is. Csak annyit tudunk meg róla, hogy egy elrabolt királykisasszony. A segítőtárs = táltos paripa A táltos csodálatosságát emeli ki, hogy 5 lába és három feje van és aranyszőrű. A táltos paripák általában univerzális segítőtársak6. Ebben a mesében azonban nincs kihasználva a tudása. Szerepe csupán annyi, hogy segít Ambrusnak útrakelni, átváltoztatja ? ráfúj és szép lesz ? hogy a testvérek ne ismerjé fel, elviszi a sárkányokhoz és megmondja, mikor győzhetők le. Mivel univerzális segítőtárs, nem úgy kerül kapcsolatba a hőssel mint a segítő állatok, hanem meg kell dolgozni érte ? Ambrus a hóna alatt tartotta a tojást 7 évig, amiből aztán kikelt a táltos paripa. Az adományozó = tündérkeresztanya Alakja nem jelenik meg, a mese csak említést tesz róla, mivel tőle származik az a tojás, amiből a táltos paripa kikel. Valamint Ambrus nyúllá változó képessége is. A két testvér: Nem tudunk róluk semmit, még a nevüket sem. Annyi talán kiderül, hogy önfeláldozók, hiszen le akarják győzni a sárkányt, s ezzel megszabadítani az országot. Nem akarják később sem eltenni láb alól az öccsüket. Talán mert nem ismerik fel. Ezért nem válnak álhősökké. A király: Róla már valamivel többet tudunk mint két nagyobbik fiáról. Tudjuk, hogy van három fia. A feleségéről semmit sem tudunk7. Van gyémántpalotája ? tehát gazdag.Van országa, hiszen király. Három sárkány uralja az országát, de nem tudjuk miért és mióta. Nincs serege ? megette a sárkány. Szereti a fiait, mert nem akaródzik neki elengedni őket a sárkány ellen. A kisebbik fiát jobban félti mint a két nagyot, de lehet, hogy csak azért mert ő a kisebb. Tehetetlen király, mert nem sikerült megoldania a sárkányproblémát. A mesében szereplő színek: Az egyik leggyakoribb szín a fekete: ?Fekete gyászba húzatta gyémántpalotáját...? Fekete toronyba zárja a boszorkány Ambrus királyfit. A falban van a fekete szekrény és abban az aranyvessző. A szomorúság, a halál érzékeltetése. Réz ? ezüst ? arany: A hidak színei. Itt a színeknek a fokozásban van szerepük. Arany: A királyfiak paripája aranyszőrű, ahol az arany színnek szerintem csak a gazdagság érzékeltetése a szerepe. Aranyalma, aranyvessző. Itt pedig a varázslatosságát emeli ki a tárgyaknak. Gyémánt: Mindkét földi palota gyémántpalota. Ez szintén a gazdagság jelölése. Ráadásul mivel a sárkányok palotája és a király palotája is gyémántból van, a két fél egyenrangúságát, egyformán nagy hatalmát jelöli. Piros: Az első feleség körtefává változik, melyen piros körték teremnek. Itt a piros a veszélyre, az életveszélyre való utalás. A második feleség kúttá változik, melybe miután Ambrus beleszúrta a kardját a víz (kék) vérré (piros) változik. Itt szintén a halált szimbolizálja. Ezen kívül a sárkány tüzet okád, mely szintén piros színű, és fenyegetettséget jelöl. A mesében szereplő számok: 3 (királyfi, sárkány, híd, háromszögletű tojás, háromfejű táltos paripa) 5 ötlábú táltos 7, 8, 9 fejű sárkány. 7 hét vasajtó 9 kilenc ágú szederbokor A legtöbbször szerepel a mesékre oly jellemző hármas szám, ami a totalitást jelképezi. Az ötös, a hetes és a kilences is mind olyan számok amik a mesékben gyakran előfordulnak, páratlan számok, mágikus jelentésük van. A mesében szereplő helyszínek: Az ég, a föld és az alvilág is megjelenik ebben a mesében. A cselekmény legnagyobb része a földön játszódik, az égi helyszínen csak egy röpke ideig ? amikor a boszorkány a szekerével vágtat hol a földön, hol a levegőben. Ambrus királyfi kalandjai a földön kezdődnek. Harcok, menekülések, veszélyek jellemzik ezt a helyszínt. Majd lekerül az alvilágba ahol végülis megleli a szabadságot és a boldogságot annak ellenére, hogy nem ezért került oda. Végül mindez a földön teljesedik ki, mintegy keretezve a történetet.