Rendellenes fejlődés alapfogalmi rendszerének áttekintése Retardáció: Enyhébb eltérés, elmaradás a fejlődés általános törvényszerűségeitől, életkori normáitól. A fejlődésben fellépő enyhébb rendellenesség, anomália. IQ értékhez köthető: 70-85-ös IQ Olyan időleges fejlődési tempózavar, amely adekvát pedagógiai ráhatással kiküszöbölhető. Fogyatékosság: Súlyosabb fejlődési elmaradás, a fejlődés sérülése. A retardáció fajtái: 1.testi retardáció 2.értelmi retardáció eredménye a diszharmonikus személyiség 3.személyiségbeli elmaradás Az elmaradás mértéke megfelelő korrekciós neveléssel kiküszöbölhető. A retardáció okai: 1.biogén ok = biológiai ok 2.szociogén ok = szociológiai ok 3.biogén + szociogén okok Biogén okok: Az agykéreg egyes területeinek lokális működési gyengesége, diszfunkciója. Anomália: a látási, hallási és mozgási megkülönböztető képességek fejlődé... Szociogén okok: A szociális környezet kedvezőtlen hatásából erednek. Elhanyagoló családi nevelés: hiányoznak a család ösztönző, viselkedési mintát nyújtó, ellenőrző, értékelő funkciói a magatartás fejlődéséhez, melyek következményei beilleszkedési nehézséghez vezetnek. Veszélyeztető családi nevelés: mint az előbbi, csak súlyosabb változatban. Következményei: neurotikus tünetek, kóros értelemzavarok, deviancia. Biogén + szociogén okok: A kedvezőtlen környezeti hatások akkor súlyosabbak, ha biológiai okokkal együtt jelentkeznek. Ilyenkor fejlődési elmaradást súlyosbító tényezőkként fejtik ki negatív hatásukat. Retardált gyerekek csoportosítása: A retardált gyerekek csoportosítása tünetegyütteseik jellemző típusai szerint történik, mert korrekciójuk akkor eredményes, ha jellemző tünetegyüttesek szerint differenciált. Összefoglalva: A retardált gyerekek fejlődési rendellenességei nem állandóak, nem statikusak (merevek), totálisan megváltoztathatók, teljes mértékben korrigálhatók, ezért helyesebb esetükben időleges fejlődési lemaradásról beszélni. Retardált gyerekek közé azok tartoznak, akiknek életkori normáikhoz viszonyítva mennyiségileg és minőségileg enyhe, részleges, időleges fejlődési elmaradásuk mutatkozik: értelmi, manuális, szociális képességei terén, szociális és cselekvéses tulajdonságaikban. A hagyományos óvodai nevelés keretein belül korrekciós neveléssel problémáik teljes mértékben leküzdhetők. Korrekciós nevelés tervezésének feltételei: Az óvodapedagógus ismerje meg a retardált gyerekek szocializációját segítő vagy akadályozó környezeti hatásokat. Korrekció: A fejlődési hibák kiigazítása, helyesbítése. Része a kompenzáció. Kompenzáció: Hiány kiegyenlítése, pótlása. Retardáltak kompenzációja: Komplex nevelési feladat, mert célja a biológiai és szociális hiányok pótlása. Részei: orvosi, gyógyító kompenzáció szociális kompenzáció pedagógiai kompenzáció Korrekciós nevelés: A retardált gyerekek pszichikai és fizikai fejlődésében mutatkozó elmaradások és minőségi eltérések leküzdésére és fejlesztésük látens lehetőségeinek realizálására irányuló tervszerű pedagógiai hatások és intézkedések integrált rendszere. Jellemzői: Az általános személyiségfejlesztés integráns része. Felhasználja a különböző tudományok diagnosztikai, kutatási eredményeit. (Nevelésszociológiai, gyógypedagógiai-pszichológiai, neveléslélektani kutatások eredményeire) Egységet alkot benne az orvosi, a szociológiai, a pedagógiai kompenzáció. Csak a család és a nevelési intézmény együttműködésével hozhat eredményt. Család nélkül az óvoda félkarú óriás. A korrekciós nevelés speciális formája: Fejlesztő foglalkozás, mely a fejlődési elmaradások egyéni megelőzésére vagy leküzdésére szolgál. Korrekciós nevelés fajtái: 1.megismerő korrekciós nevelés 2.megelőző, előkészítő 3.tanácsadó 4.felzárkóztató 5.fejlődési elmaradások leküzdésére irányuló nevelés 1.Megismerő korrekciós nevelés feladata: A gyerek személyiségfejlődésének részletesebb megismerése. A tanulási nehézségek és/vagy a magatartászavarok okainak feltárása, elemzése. 2.Megelőző, előkészítő korrekciós nevelés feladata: A fejlődési elmaradások meggátolása, enyhítése, visszaszorítása. 3. Tanácsadó korrekciós nevelés feladata: A szülők nevelési problémáinak megválaszolása, a velük való együttműködés elmélyítése. 4.Felzárkóztató korrekciós nevelés feladata: Az időlegesen jelentősen elmaradó gyerekek megsegítése hiányaik pótlásában. 5.Fejlődési elmaradások leküzdésére irányuló korrekciós nevelés feladata: A korrekciós nevelés eredménye: A retardált gyerekek szociális szükségletei és képességei megváltoznak. (Kapcsolatteremtés, együttműködés társakkal, felnőttel, önkontroll, konfliktusmegoldás) Fejlődik én tudatuk. (Nő az önismeretük, önértékelésük, igényszintjük) Kialakul magatartásuk önszabályozása. A korrekciós nevelés rövid története hazánkban: Az 1960-as évektől társadalmi igényként jelentkezett annak megválaszolása, miért iskolaéretlen a beiskolázandók 8-10 %-a. Kit tekintünk iskolaérettnek? Iskolaérettség: Az idegrendszeri érésnek és a személyiségfejlődésnek az a szintje, amely alkalmassá teszi a hatodik életévét május 31-ig betöltő gyereket az eredményes iskolai tanulásra. (lásd közoktatási törvény) Összetevői: Megfelelő testi és idegrendszeri érettség. (Megfelelő általános egészség és megfelelő érzékszervi fejlettség) Szociális érettség. (Az új csoportba beilleszkedés képessége) Az értelmi és manuális képességek érettsége. (Nyelvi-, kommunikációs képesség fejlettsége) Feladattudat, munkaérettség. Iskolaérettségi vizsgálatok fajtái: 1.Alapvizsgálatok 2.Kiegészítő vizsgálatok Az alapvizsgálatok: Helyszíne: az óvoda - Felnőtt szakember résztvevői: - a délelőttös és délutános óvodapedagógus, óvoda logopédusa, az óvoda gyermekorvosa Módszere: folyamatos tartós megfigyelés, melynek eredményeit az egyéni fejlődési lapon rögzítik. Az óvodaorvos a testi és mozgásfejlődést, a logopédus a beszédfejlődést. A megfigyelés tárgya: játék, ábrázolás, munkafejlettség, érzelmi-, akarati élet, értelmi fejlettség, beszéd és kommunikációs fejlettség, szociális magatartás, a gyerek szociokulturális körülményei. Eredménye: az iskolaérettség, iskolakészültség. Problematikus esetben további vizsgálat céljából a körzeti nevelési tanácsadóba utalás a gyerek tanulékonyságának megállapítása céljából. Kiegészítő iskolaérettségi vizsgálatok: Helyszíne: a területileg illetékes nevelési tanácsadóba Felnőtt szakember résztvevői: - gyermekpszichológus fejlesztőpedagógus logopédus Módszere: - részleges anamnézis felvétele csoportos vizsgálat egyéni vizsgálat Tárgya: - beszéd és kommunikáció képesség (beszédértés, beszédprodukálás) megfigyelőképesség emlékezet gondolkodás, problémamegoldás általános tájékozottság mennyiségfogalom léte munkaérettség mikromozgásos ábrázolás Eredménye: - Iskolaérett, tanulmányait adott naptári évben megkezdheti az általános iskola első osztályában. Iskolaérett de beszédjavítást igényel, logopédiai első osztályba javasolt beíratása. Iskola éretlen. Egy évre felmentendő az iskolába járás alól, rendszeres iskolaelkészítő foglalkozásokra van szüksége. Gyógypedagógiai áthelyező bizottsági vizsgálatot igényel. A nevelési tanácsadó a javaslatairól tájékoztatni köteles a beutaló óvodát, a vizsgált gyerek szüleit és a területileg illetékes önkormányzat oktatási osztályát. A retardált gyerekek csoportjai: M.C. D. = P. O. S. Minimális Cerebrális Dysfunkció Pszicho Organikus Szindróma Pszichikus fejlődésükben biológiai okok miatt elmaradt gyerekek, akik nem szenvednek súlyosabb agyi sérülésben és funkciózavarban. A diagnosztikai gyakorlat az MCD-sek közé sorolja az organikus eredetű de nem értelmi fogyatékos szintű elmaradásokat. MCD-sek jellemzői: nem általános, nem teljes, hanem korlátozott terjedelmű elmaradás nem állandó, nem tartós anomália csak egyes agykérgi területekre vonatkozik Következménye: Különböző részképességek kialakulásának nehézségei (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) Pl: a finommozgások enyhébb koordinációs problémái a téri tájékozódás zavara a tevékenységek időbeni szervezésének problémái érzéki analízis és szintézis tökéletlensége integrációs átkódolási zavarok.