Pedagógiai szociálpszichológia: Szociálpszichológiai ismeretek pedagógiai alkalmazása. Alkalmazott szociálpszichológiai irányzat. Kiindulópontja a szociálpszichológia. A szociálpszichológia jelenségeit használja fel a pedagógiai helyzetek magyarázatához. Pedagógusok számára szükséges és fontos szociálpszichológiai ismeretek összessége. A szociális rendszerként felfogott nevelési helyzetben mutatott viselkedéssel foglalkozik. Témája: A társas kapcsolatok. Nem az egyént emeli ki. Az ember társas lény ? szokták is mondani. Ennek a háttere: affiriációs ösztön = valahová tartozás, valakihez tartozás. Ha nincsenek társak (izoláció) akkor az idegrendszer belülről kezdi pótolni az ingereket. = hallucináláshoz vezet. Harlow kísérletek: Majmok. Ha a kis majmok megfelelő szociális ingerek nélkül nevelkedtek, akkor bizony később sem tudtak társas kapcsolatokat kiépíteni. A pedagógiai szociálpszichológia története: 1960-as évektől jött létre ez a tudományág. Ennek háttere: Történelmi változások Amerikában. A tudományos, technikai forradalom olyan változásokat hozott létre, ami a tárgyak és a technika fejlődés irányába vezetett, az emberi kapcsolatokat szétzilálták. Ez a rohamos fejlődés urbanizációs problémákhoz is vezetett (egyre több lett a nagyváros). És mivel minden fontos dolog a nagyvárosokban történik, egyre többen költöztek oda. Ott pedig elmagányosodtak az emberek (falu város különbsége). Több lett a szorongás, depresszió. Ennek a jelenségnek a tudományos vizsgálatát a szociológia végezte, de rá kellett, hogy jöjjenek, hogy a szociológia nem elég és a pszichológiát is bele kell kapcsolni. Innen már csak egy lépés volt a pedagógia becsatlakozásához. Mert ezeket a helyzeteket a pedagógiában is fel tudták használni. Szociálpszichológia: Az emberek egymás viselkedésére gyakorolt hatásával foglalkozik. Az egyének közötti viselkedésbeli függőséggel foglalkozik. (Függünk attól, hogy mások hogy viselkednek velünk, vagy mások hogy viselkednek környezetükkel.) Tárgya: Az egyén és a társak kapcsolata. Az emberi társulások (csoportok) pszichológiai arculatával foglalkozik. A társadalom életében fellelhető tömegjelenségek háttértényezőit vizsgálja. (a környezet hatása fontos) A társadalmi hatások érvényesülése, ami befolyásolja az egyes emberek viselkedését. Nyugati típusú társadalomban nem úgy viselkedünk mint a keleti kultúrában. Pedagógiai pszichológia: A pedagógiai helyzetekben alkalmazza az általános pszichológiai törvényeket és a fejlődéslélektani ismereteket. Tárgya: a pedagógiai tevékenység és személyiségfejlődés kölcsönhatása A pedagógiai hatás törvényei, törvényszerűségei: a nevelés társadalmi meghatározottságú (Amit a társadalom közvetít, az fogja a pedagógus is közvetíteni a gyerek felé a közösségi hatás fokozott hatékonyságának a törvénye (a csoport hat a gyerekekre. A pedagógus ne csak egyenként a gyerekekkel foglalkozzon hanem a csoporttal is összességében.) a pedagógiai módszerek kettős meghatározottságúak. Objektívek is, szubjektívek is. (a saját személyiségünket visszük a nevelésbe) Nem a módszer a fontos, hanem az az ember, aki végzi a módszert, nevel a módszer szerint a belső alapok szükségességének törvénye. (a gyerekekben lévő konkrét készségekre, képességekre kell építeni azt amit később el szeretnék érni velük.) interiorizáció törvénye (A külső hatások belsővé válása) az öntevékenység törvénye (hogy csinálják a gyerekek azt amit ők maguk gondolnak csinálni. Maguk a gyerekek hagy tevékenykedjenek a konfliktusok fejlesztőhatásának törvénye. Nem lehet mindig megóvni a gyerekeket a konfliktusoktól, mert meg kell tanulniuk milyen az, ha nem kaphat meg mindent, nem őt szólítják először.. totalitás törvénye. Mindig teljes személyiség hat teljes személyiségre. A pedagógiai szociálpszichológia módszerei: Megfigyelés (természetes, szokványos környezetben. hátránya: nem megismételhető,ezért nem kontrollálható) Beszélgetés, exploráció, klinikai kikérdezés (minden egyes kérdés ráépül a gyerekek előző válaszára) Felmérés, kérdőív (nyílt és zárt kérdésekkel ? szülőkkel) Kísérlet (legyen megismételhető és kontrollálható) Teszt (előre meghatározott kérdéssor, nem lehet hozzátenni, elvenni belőle kérdéseket) Szociometria (társas kapcsolatok vizsgálata) (ki kivel hány percet játszik, ki az aki kilóg a csoportból) Személyészlelés, szociális megismerés Mi befolyásol bennünket abban, hogy milyen benyomásokat szerzünk a másikról? Konkrét személyek észlelése hogyan történik? A világról szóló tudásunkat saját észlelésünk befolyásolja. Más személyek észlelése a legnehezebb feladat. Személyek észlelése miben más a tárgyak észlelésénél? Ugyanolyan tulajdonságokból indul ki a személyek észlelése mint a tárgyak észlelése. Közvetlenül megtapasztalható fizikai tulajdonságokat ragadunk ki. A tárgyak észlelésénél ez a színek, formák stb. A személyészlelés mélyebb. Célba vesz olyan tulajdonságokat is ami nem közvetlenül megfigyelhető. Belső jellemvonások, tulajdonságok. A külső tulajdonságokból következtetünk a belső tulajdonságokra. Ebből következik, hogy a hibázás lehetősége nagyobb. A személyészlelés sokkal merevebb mint a tárgyak észlelése. Ha valamilyen gondolatom születik a másik emberről az első négy másodpercben, utána ezt nagyon nehezen tudjuk megváltoztatni. Az észlelést az észlelő saját gondolatai is befolyásolják. Érzelmi állapota. Sok benne a szubjektív tényező. Adler: ?Minden embernek olyan világ jut, amilyen ő maga? Szubjektív tényezők: a hangulat hatása: (kétértelmű arckifejezés megfejtése: boldogabb pozitív, lehangolt negatív) Motivációs elfogultság. Más személyek mélyebben érintenek bennünket. Involválódunk, belevonódunk. A tárgyak észlelésénél nem. A személyészlelésnek értéktartalma van. Kategorizálunk. Jó emberek, rossz emberek. Szimpatikus, nem szimpatikus. Nem csak az ítéletünk változik nehezebben, hanem a személy is. A tárgyaknak hirtelen is megváltozhat az alakja (összetörik), de az emberek nagyon nehezen változnak. Mivel az észlelésben sok a bizonytalansági tényező, igyekszünk kategóriákba sorolni. A személyészlelés pontosságát befolyásoló tényezők: hangulat helyzet (környezet) (milyen helyzetben találkozunk azzal az illetővel ) . észlelt hasonlóság (akit meg kell ítélnünk, milyen hasonlónak gondoljuk önmagunkhoz)(15:07) az észlelő személy empátiás készsége kategorizálás (sztereotipizálás) Kategória: Tulajdonságkészlet, amit jellemzőnek tartunk tárgyak vagy személyek csoportjára. Alapja lehet külső tulajdonság is de a kategóriába tartozik a megfigyelő szubjektív szempontjai is. Kategóriára jellemző, hogy lazán összekapcsolódó tulajdonságokról van benne szó. A további információinkat ezek(kategóriák) alapján szűrjük. Sztereotípia: Tulajdonságok összessége, de ezeket csak csoportokra vonatkoznak. (szőke nő, hivatalnok) Ennek a tipikus jellemvonásait tulajdonítjuk a többinek is. Ez is befolyásolja az ítéletalkotást. Felruházzuk az egyént olyan tulajdonságokkal ami nem is jellemző rá, csak a csoportjára. A sztereotípia egy adott társadalmi csoportról alkotott érzelmileg értékelő beállítódás. Jellemzői: