A zenei nevelés feladata: A zenei nevelés els?sorban a m?vészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Felkeltheti a gyermek zenei érdekl?dését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni és szívesen hallgat zenét. A népdalok és komponált gyermekdalok éneklése közben fejl?dik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus szép mozgása. A zenei nevelés általános irányelvei: Kodály Zoltán: a zene hatása olyan emberformáló er?, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. A zenei nevelést már születést?l kell kezdeni. A szül?i ház, bölcs?de, óvoda feladata, hogy a gyermeket korán tervszr?en fejlessze és érdekl?d?vé tegye a zene iránt. Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja azt. A zenében pótolhatatlan az óvónők munkája. A szülők ritkán törődnek idejekorán a zeneérzék fejlesztésével, s a legfigyelmesebb és legvagyonosabb szülők sem tudják, bármi gondos zenetanítás mellett megadni gyermekeiknek a társas nevelést, pedig az a zene kezdőfokán hatalmas segítség. A legtöbb gyermek nem jut hozzá, hogy természetes zeneösztönét idejében foglalkoztassa. Az óvodában történik az első zenei élmények gyűjtése. Amit itt tanul a gyermek, sohasem tudja elfelejteni: vérévé válik. És ez nem csak az egyén tulajdona lesz, hanem az egész ország közízlésére kihat. A zene elemei külön-külön is értékes nevelő eszközök. A ritmus figyelmet, koncentrációt, határozottságot, beidegző képességet fejleszt. A dallam az érzés világát nyitja meg. Az erőfokok változása, a hangszín: hallószervünk élesítője. Az ének végül oly sokoldalú testi működést, hogy testnevelő hatása is felmérhetetlen. A zene a magyarrá nevelés eszköze. Óvodáskorban a magyarság tudat alatti elemeinek beültetése, lassú fejlesztése a feladatunk. A tudat alatti magyarság első talpköve a nyelv, második talpköve a zene. Óvodában talán még fontosabb a nyelvnél is. Nem az értelemhez szól elsősorban, bár értelemfejlesztő oldala is nagy érték. A kis gyermek természetes megnyilatkozása, hogy dúdol magában, beszéde félig ének. Emberi és magyar szempontból egyaránt elsőrendű kérdés: mit énekeljen? A tudat alatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány, elsősorban a játék- és gyermekdalaival. Fontos, hogy a magyar gyermek zenei nevelése a magyar zenéből induljon ki. Ne kísérjük az éneket hangszerrel, mert ez megfosztja a gyermeket az önálló éneklés örömétől és hasznától. Aki mindig mankóval jár, sohasem tud anélkül. Egyébként ha folyton kísérjük az éneket, nem fejlődik ki a tiszta, szűzi egyszólamú dallam szépsége iránti érzék, ami elsősorban fejlesztendő. Forrás: Kodály Zoltán: Visszatekintés Az ének-zene foglalkozások módszertana az óvodában folyó zenei nevelés kérdéseivel foglalkozik. Tárgya három téma köré csoportosítható: mit tanítsunk; vagyis milyen énekes, hangszeres anyag alkalmas az óvodáskorú gyermek ének-zenei nevelésére; hogyan tanítsunk; vagyis milyen módszerek, eljárások segítségével és milyen szervezeti formák keretében érjük el a kívánt eredményeket; és mindezen keresztül milyen nevelési feladatokat tudunk megoldani. Az ének-zene módszertan feladata a zenei nevelés gyakorlásához megfelelő szakismeret nyújtása, valamint az óvodai ének-zene foglalkozások tervezéséhez és vezetéséhez szükséges jártasságok kialakítása. A szakismeret fontos részét alkotják a zeneelméleti és az óvodapedagógiai ismeretek. Oktató-nevelő tevékenységünk azonban akkor válik igazán eredményessé, ha az elméleti ismeretek elsajátítása mellett zenei képességeinket és előadó-készségünket is kellőképpen kifejlesztjük. A képességek és készségek az óvoda énekes-játékos-hangszeres anyagának rendszeres gyakorlásával, az ismeretanyag folyamatos bővítésével fejlődnek. Az ének-zenei nevelés keretében a szép és kifejező énekléssel, zenei előadással ismertetjük meg növendékeinket. Ebből következik, hogy speciális nevelési tevékenységünk az esztétikai nevelés körébe tartozik. Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana (105)