Az élet összes nagy változása közül a megszületés a legradikálisabb. Születés előtt a magzatvíz nedve, meleg környezetet biztosít, s a magzat folyamatos oxigén- és tápanyagellátást kap a köldökzsinóron keresztül. Születéskor első ízben a tüdő kitágul, oxigént vesz fel, és szén-dioxidot ad le. Az első lélegzetnyi oxigén lezárja az átjárót, ami a tüdőtől a méhlepény felé terelte a véráramot. A csecsemőnek mostantól a tüdején át kell oxigénhez jutnia, szopással kell megdolgoznia a táplálékért, és a méhlepény sincs többé, hogy megvédje a kórokozóktól. Az újszülött először találkozik más emberi lényekkel közvetlenül, és a szülők először vethetnek pillantást gyermekükre. Az újszülöttek és a szülők a születés pillanatától társas kapcsolatok építésébe kezdenek. A szülés biológiai folyamata azokkal az anya testében bekövetkező változásokkal kezdődik, amelyek a magzatot keresztülkényszerítik a szülőcsatornán. A folyamat akkor fejeződik be, amikor az anya a gyerek világrahozatala után megszabadul a méhlepénytől. A vajúdást többnyire három, egymást részben átfedő szakaszra osztják. A vajúdás első szakasza akkor kezdődik, amikor az elegendő gyakoriságú, intenzitású és időtartamú méhösszehúzódások kezdik a méhnyakat kitágítani. E szakasz addig tart, amíg a méhnyak, a méh hüvely felé vezető nyílása egészen kitágul, és az anya medencéjének csontjai közötti kapcsolódások rugalmasabbá válnak. E szakasz hossza minden nőnél és minden terhességnél más; lehet egy óránál rövidebb, és tarthat napokig is. A vajúdás kezdetekor az izom-összehúzódások 15-20 perces időközökkel követik egymást, és mintegy 15-60 másodpercig tartanak. Ahogy a folyamat előrehalad, az összehúzódások gyakoribbak, erősebbek és hosszabbak lesznek. A vajúdás második szakasza akkor kezdődik, amikor a baba feje áthatol a teljesen kitágult méhnyakon át a hüvelybe. Ezt az átmenetet az is segíti, hogy a csecsemő feje még rugalmas, minthogy a koponya csontjai még nem forrtak össze. A kisbaba által okozott nyomás és a méh erőteljes összehúzódásai arra késztetik az anyát, hogy kitolja a gyereket. Általában a csecsemő feje és homloka jelenik meg először. Néha előfordul más testhelyzet is, leggyakrabban farfekvés, amikor a láb vagy a medence érkezik először. A farfekvéses szüléskor, mind az anya, mind a magzat jóval veszélyeztetettebb, mint egyébként. A vajúdás harmadik szakasza akkor kezdődik, amikor a kisbaba előbújik a hüvelyből, és a méh összehúzódik lecsökkent tartalma köré. A méhlepény összelapul, és leválik a méh faláról, magával húzva a magzatburkot. Az összehúzódások azután gyorsan segítenek megszabadulni tőle. Születés után azonnal bőr és szemkontaktus legyen! A szülés folyamata: egység az anyával antagonizmus ? méhösszehúzódások kezdete (sötét színek, kiúttalanság, fogolynak érzik magukat ? mint az LSD-sek) szinergizmus ? előrehaladás a szülőcsatornában (kiűzöttség élménye, vulkánkitörés, földrengés, újjászületés élménye) elválás az anyától (kitágul a tér, megmenekülés, felszabadulás) Újszülöttek képességet: A kórházi szülések esetén az egészségügyi személyzet ellenőrzi az újszülött állapotát, hogy azonnal cselekedhessenek, ha valami veszélyre utaló jelet találnak. Megmérik az újszülött testméreteit (testsúly, hossz, koponyaméret), ellenőrzik életjeleit, megfigyelik normális képességeinek meglétét. Számos mérés és teszt használatos az újszülött fizikai és viselkedéses állapotának értékelésére. Apgar-skála: az újszülöttet a szülés után egy perccel, majd öt perccel pontozzák öt életjel: az szívverés, a légzési erőkifejtés, az izomtónus, a reflexválasz és a szín alapján. Brazelton-újszülöttskála: az újszülött finomabb viselkedéses állapotainak értékelésére szolgál. E skála fő célja azon újszülöttek neurológiai állapotának felmérése, akiknél valamilyen fejlődési probléma előfordulását gyanítják. A Brazelton-skála tesztjei a csecsemő reflexeit, mozgási képességeit, izomtónusát, tárgyakra és emberekre mutatott válaszkészségét, valamint viselkedésének és figyelmének kontrollját mérik: látási és hallási figyelem élő tárgyakra ülésbe húzás simulékonyság védekező mozgások önnyugtatás A legtöbb csecsemő komolyabb problémák nélkül születik. Az újszülött veszélyeztetettnek számít, ha valamilyen súlyos zavar jeleit mutatja. Ez lehet szülés közbeni fulladás vagy fejsérülés, szülés utáni heveny légzészavar vagy a bélrendszer éretlenségéből fakadó emésztési nehézség. A veszélyeztetett újszülött többsége vagy koraszülött, vagy rendellenesen alacsony súlyú, vagy mindkettő. A kihordás normális időtartama 37-43 hét. A 37. hét előtt született csecsemők koraszülöttek. A koraszülött csecsemők halálának vezető oka a tüdő éretlensége. A koraszülöttek életben maradásának további fő akadálya emésztő- és immunrendszerük fejletlensége. Az első néhány napban még a normális időre születő csecsemőknek is nehéz néha a szopás, a nyelés és a légzés koordinálása. Ezek a nehézségek koraszülöttek esetén valószínűleg még súlyosabbak. A koordináció olyan gyenge lehet, hogy ők nem is etethetők közvetlenül az anyamellről vagy üvegből, így speciális berendezést kell használni táplálásukra. Mi több, éretlen emésztőrendszerük a szokásos csecsemőtápszerekkel sem képes megbirkózni, ezért különleges tápszerekkel kell őket etetni. A koraszülésnek sok potenciális oka van. Az ikrek általában mintegy három héttel korábban születnek, a hármas vagy négyes ikrek még korábban. A nagyon fiatal nők, akiknek ivarszerveik éretlenek, és azok a nők, akiknek közvetlenül egymás után több terhességük volt, hajlamosabbak a koraszülésre. Ugyanez áll a dohányzó, a rossz egészségi állapotban lévő és a méhen belüli fertőzést szenvedő nőkre is. A koraszülésnek azonban számos oka nem ismert még. Az időre születető egészséges újszülötteknek minden érzékszervük működik, de nem mindegyik egyformán érett. hallás zajforrás felé fordulnak ? reflex 3-4 hónaposan a szemükkel keresik a zajforrást az emberi hangot kedvelik 6-8 hónap: saját anyanyelv hangjait tudják képezni látás fejletlen a látórendszer (szopáshelyzetben lát el az anyukája arcáig) fontos az arcok szerepe (körvonalát nézik) szaglás, ízlelés az édes szagnak és íznek van kiemelt szerepe érintés, bőrérzékelés az újszülöttek azzal mutatják, hogy érzik az érintést, hogy jellegzetes mozgással reagálnak arra; visszahúzzák a megérintett testrészt, vagy az érintés irányába fordulnak ringatás (kisagy fejlődik) temperamentum Az emberek különböznek egymástól abban, ahogyan a körülöttük lévő világra válaszolnak. Az időben tartós, különféle helyzetekre adott következetes egyéni válaszmódokat temperamentumnak nevezik. Nagyon sokféle jellemzőt értelmeznek a csecsemők temperamentumát kifejező adatként. Ezek között van az újszülött aktivitásszintje, az, hogy milyen könnyen kezd sírni, reakcióinak erőssége, jellemző válasza arra, ha valami szokatlan történik, és szociabilitása.