Mozgásfejlesztés A mozgás fejleszti a gyermek állóképességét, a test koordinált (összerendezett) mozgását, egyensúlyérzékét, izomrendszerét, testi erejét, egész személyiségét. A mozgás révén képessé válik a differenciált mozgásra, a gyors energikus, a lassú mozgásra. Miután a mozgás belső igényből fakad ebben a korban, nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink sokat tartózkodjanak a szabadban. Jó játékokat szervezünk, amelyekkel bizosítjuk ezt a mozgásigényt. Ugyanakkor a játékok csak a szabályok révén lesznek igazán érdekesek, a szabályokat önként és szívesen vállalják a játék kedvéért, így a mozgást biztosító játékaink kialakítják gyermekeink szabálytudatát. Türelemre, kitartásra is nevelnek, hiszen tudni kell kivárni azt az időt, amikor pl. Szerephez juthat egy-egy játékban. Kedveltek a futó játékok (fogó) Szükséges olyan mozgásos játék szervezése is, amelyek szűkebb térben, esetleg csoportszobában, tornateremben, jól szellőztethető tágasabb előtérben kezdeményezhető. Nagymozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, mászás, egyensúlyozás) és finommotoros mozgások fejlesztését szolgálják elsősorban, de általuk fejlődik figyelmük, gyors reagálóképességük, szabálytudatuk, kitartásuk, térbeli tájékozódásuk. Bátrabbak, figyelmesebbek, fegyelmezettebbek lesznek a játékok sikeressége révén. Testsémafejlesztés Az óvodáskor elején, 3-4 éves korban a testsémafejlesztés fontos feladat. Az összerendezett mozgáshoz a gyermeknek jól kell ismernie a testét. A test minden mozgás kiindulási alapja. A fejlesztés fontos kelléke a tükör. Mindegyik gyermeket biztatjuk arra, hogy nézegesse magát benne. Hiszen önmaga egész testéről csak a tükör segítségével szerezhet tapasztalatokat. Összehasonlításokat teszünk: ki a magasabb, alacsonyabb, soványabb, hosszú hajú, kék szemű. Ahogyan ismerkedik a gyermek a testének felépítésével, úgy tökéletesedik emberábrázolása. Ezért érdemes negyedéventként ösztönözni emberrajzolásra. A testséma fejlesztése során a kisgyermek a testrészek egymáshoz való viszonyáról, a testrészek téri elhelyezkedéséről kap ismereteket. Ez már a tárbeli tájékozódást készíti elő. Fontos eleme a fejlesztésnek a lateralitás (oldaliság) és dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága) kialakítása. Minden embernek két oldala van és ezeket meg kell különböztetni egymástól. Fontos, hogy a gyermek meg tudja különböztetni a két oldalt. Már az óvodába lépéstől tudatosítjuk a jobb és a bal oldalt. Percepciófejlesztés Környezetünkről, a világról elsődlegesen érzékszerveink útján szerezzük a tapasztalatainkat, az ismereteinket. A mindennapi életben azonban nemcsak elszigetelten érzékeljük pl a színeket, a hangokat, az illatokat, hanem együttesen azokkal, amelyek ezeket hordozzák. Így pl a ruha, a virág színét, a hangszer hangját, a virág illatát tapasztaljuk. A felsorolás további kapcsolatot is mutat, pl egyszerre fogjuk fel a virág színét és illatát. Ez már nemcsak érzékelés, nem egy egyszintű folyamat, többoldalúság fedezhető fel, ezt már észlelésnek nevezzük. Az érzékelést, az észlelést más szóval percepciónak nevezzük. Ha valamely érzékszerv sérült, nem működik, vagyis a gyermek nem lát, vagy nem hall, akkor az észlelés sem alakulhat ki megfelelően. Mielőtt a fejlesztést elkezdjük, meg kell győződnünk a gyermek érzékszerveinek épségéről. Fejlesztési területek aszerint, hogy melyik érzékszerv működésének fejlesztését állítjuk középpontba. látási (vizuális), ezen belül alak- és formaállandóság (Gestalt konstanciák), hallási (auditív), tapintási (sztereognosztikus), térészlelés, mozgásos (kinesztetikus) észlelések. Az óvodában a 3-4 évesek percepciófejlesztését elsősorban a testséma és a mozgásfejlesztésen keresztül valósítjuk meg. Az 5-6 éveseket már a konkrét, az észlelésre irányuló játékokkal fejlesztjük. Az észlelési csatornákhoz tartozik a keresztcsatornák fejlesztése is. A keresztcsatornák együttműködése a látott, a hallott információk összekapcsolásának képessége, ennek motoros visszaadása. Például a tapintásos észlelés fejlesztése során a gyermek ismerkedik a gyurmával, formálja, alakítja, sodorja, gömbölyíti stb. Ekkor nemcsak a tapintás, hanem a vizuális észlelés is fejlődik. Látja, tudatosul benne a változás. Ezt meg is fogalmazzuk, teát bővül a szókincse, alakul a kifejező képessége. A nyelvi fejlesztés, a verbalitás állandó kísérője a percepciófejlesztésnek. Nem nélkülözhetjük a fejlesztő játékok során, hiszen a tapasztalatok nyelvi formája a szóban nyilvánul meg. A vizuális percepciófejlesztés fő feladata a szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása. A célt szolgálja a Pillangóröptetés, vagy a Fények tánca. A gyermek csak a szemével, a fej elmozdulása nélkül követi a fény útját, vagy a papírpillangó röptét. A vizuális zártság-egészlegesség alakítása a Mi hiányzik? - játékokkal fejleszthető. A gyermeknek fel kell ismernie valaminek a hiányát egy tárgyon, személyen, egy eseményt ábrázoló képen. A vizuális időrendiség fejlesztése elősegíti az időérzék kialakulását. Ismert mesék, mindennapi események képeit készítettük el. Ezeket rakják sorba a gyermekek. Közben kérdésekkel segítjük őket: mi történt előbb, később, majd összefüggően is elmondják. A vizuális ritmus fejlesztése különböző minták folytatása, elrendezése, egy adott szabály szerint. Ezzel fejlődik a gyermek szabálytudata, szabálykövetése is. A gyermek vizuális memóriáját mozgással fejlesztjük, egyszerű formák, minták bemutatásával, amit meg kell jegyeznie, ki kell raknia. Az auditív percepció fejlesztését a külvilág hangjainak megfigyelésével kezdjük. Rövid idő alatt minél több hangra próbálunk felfigyelni, azokat megjegyezni, felsorolni. Figyeljünk azokra a hangokra, amelyeket az ember ad, ha például sóhajt, sír, eszik stb. Meghallgatjuk az állatok, a természet, a tárgyak hangjait és próbáljuk ezeket utánozni. Ezeknél a játékoknál átfedés látható a nyelvi fejlesztéssel, mert nemcsak a gyermekek hallása alakul, hanem tökéletesedik a légzésük, a szájszervek működése is. Ritmust tapsolunk, kopogunk, dobogunk, ezt kell visszaadni a gyermeknek. Játékaink kiterjednek a hangdifferenciálásra is, pl s-sz, z-zs, p-b stb. A zöngés és zöngétlen hangokat különítjük el játékosan. Mindegyik játék, azontúl, hogy fejleszt, a dyslexia megelőzését is szolgálja. A tapintásos észlelés fejlesztését gyurmával kezdjük. Megtapasztalják a gyermekek a formálhatóságát, a simaságát, a keménységét, a puhaságát. Sokféle anyagot biztosítunk számukra, amelyek segítségével fejlődhetnek. A Mi van a zsákban? - játék fejleszti ezt a területet igen jól. A térészlelés fejlesztése során a teret bemozogjuk, a gyermek így szerez tapasztalatokat a térbeli irányokról, viszonyokról. Nagyon fontos eleme a vizuális mélység, a távolság észlelésének alakítása. Erre a sétákat lehet jól felhasználni. Beszélgetünk arról, melyik ház van közelebb, távolabb. Képen is megfigyelhetjük a közelebbi, távolabbi dolgokat, beszélgethetünk arról, hogyan érzékelhető a rajzon ez a jelenség. A mozgásos észlelés fejlesztése során a gyermek különböző mozgásokat végez úgy, hogy szemét bekötöttük. Így próbál lépegetni, lábemelést, karkörzést végezni, így kell felismernie a hátára rajzolt formákat is. Verbális fejlesztés A beszédnek két oldala van, egyik a beszéd észlelése, a másik a beszéd produkciója, létrehozása. Mindkét oldal sokrétű képességet feltételez. Így a hangok észlelését, a hangok létrehozását, a szavak megértését és a szavak alkotását. A gyermeki beszéd alakulása hosszú fejlődési-tanulási folyamatban realizálódik, feltételezve megfelelő központi idegrendszert, ép beszédszerveket, hallásszerveket. A gyermeki beszéd fejlődését nagyban befolyásolja környezete. A fejlesztés (játék) területei: a beszédszervek ügyesedését célozzák, a hallás, a beszédhallás fejlődését segítik, a hangok felismerését, raktározását, felidézését szolgálják, a helyesen ejtett hangok, tiszta artikuláció gyakorlását célozzák, sajátos anyanyelvi formák felismerését, elsajátítását segítik, szavak értését, rögzítését, felidézését jelentik.