Az oktatás a társadalom jelensége, folyamata, így a társadalom más intézményei, szervezetei, a társadalmi csoportok, valójában szinte minden társadalmi folyamat jelentős szerepet játszik az oktatás, az iskolai élet formálódásában. Természetesen kölcsönhatásról van szó, az iskola bizonyos funkciókat tölt be a társadalom életében. Az oktatás funkciója: A kultúra újratermelését szolgáló funkció: Az iskola biztosítja, hogy az újabb generációk a társadalom által megtermelt értékeket, normákat, kultúrát elsajátítsák, ez az iskolának a kultúra újratermelését szolgáló funkciója. A történelem során család, illetve a közvetlen szocializációs közösség fokozatosan vesztett kultúraátadó funkcióiból, ezek nagy részét az iskola vette át. A kultúra újratermelésének funkciója jelenti többek között a társadalmi tudás átadását. Ez a tudás némi leegyszerűsítéssel magában foglalja a tudományok által megtermelt tudást, a hétköznapi jellegű tudást, vagyis a praktikus ismereteket, a tevő tudást vagy általánosabban a technikai kultúrát. A kultúra újratermelésének része az értékek, viselkedési minták, szabályok, társadalmi normák átadása is. Ilyen funkciója van az erkölcsi nevelési elvárásoknak, a pedagógusok viselkedésének, az iskola formális szervezeti működésének. Az egyének személyiségének alakítása: A személyiségfejlesztés folyamatában a szociológia számára az a fontos kérdés, hogy a társadalmi együttműködésben való részvétel, az érdekérvényesítés feltételrendszerének használata, a csoportokban való mozgás, a munkához, a művelődéshez, a kultúrához, a politikai intézményrendszerhez való viszony szempontjából milyen személyiségjellemzőket formál az iskola, vagyis hogy milyen állampolgárokat nevel. Természetesen a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos funkciót sem egyedül az iskola látja el a társadalomban. Fontos szerepük van az öröklött adottságoknak, a családi szocializációnak, minden olyan hatásnak, amely a gyermeket személyiségének formálódása közben éri. Gazdasági funkció: Az oktatás gazdasági funkciója a munkaerő képzése szempontjából a legjelentősebb. Az iskolai képzés keretei között alakul ki a felnövekvő nemzedék szakmai orientációja, az iskolában sajátítjuk el szakmai tudásunk alapjait, alapképességeit, alapvető szakmai viszonyulásainak. E területen a legutóbbi évtizedek legfontosabb változási trendjei az általános képzés előtérbe kerülése, a betanító jellegű szakmai képzés visszaszorulása, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés igényének erősödése. A társadalmi integráció biztosítása: A nukleáris családmodell (nagyszülők nélküli, kétkeresős család) következtében nőtt az iskola azon funkciójának jelentősége, hogy a szülők munkavégzése alatt elhelyezést biztosít a gyerekek számára. Az iskola szerepet vállal a társadalmi integrációt veszélyeztető jelenségek kezelésében is (drogprevenció, bűnmegelőzés, a munkaerőpiacról kiszorultakkal való törődés stb). Az iskola a társadalmi integrációval összefüggésben jelentős szociális funkciókat is ellát. Különösen a szociális szempontból valamilyen hátrányokat elszenvedő gyerekek segítésében, életfeltételeik javításában jelentős ez a szerep (nehéz, az átlagosnál lényegesen rosszabb szociális környezetben nevelkedő gyerekek, különböző veszélyeknek ? drog, alkohol, erőszak ? kitett gyerekek stb). A ma már Magyarországon is törvénybe foglalt, nemzetközileg deklarált gyermeki jogok érvényesítésének egyik letéteményese az iskola. Szolgáltatói funkció: Megjelenthet tanácsadásban, elemzésben, vizsgálatok elvégzésében, fejlesztési feladatokba való bekapcsolódásban, programok szervezésében, környezetvédelmi feladatok ellátásában stb.